FUNCTIONAL
MOVEMENT
SCREEN

Az FMS az alapvető mozgásminták során jelentkező motoros kontrollt, és alapvető-, speciális képességeket nem igénylő mozdulatok kivitelezésének képességét / minőségét vizsgálja.

Szükségességét a látható sérülésveszély markerei „hívták életre”, melyekből leggyakoribb ok egy már korábbi sérülés elszenvedése. Jelentős kockázatot rejt a sportolók nem megfelelő rehabilitációja és mozgásrehabilitációja, amely során egy új (nem megfelelő) motoros program rögzül.

A szűrés nem sportspecifikus, ezért amennyiben a folyamat egyes mozdulatai sportmozgásokat utánoznának, az pusztán a véletlen műve.

Akik a szűrés során gyengén szerepelnek, azok kompenzáló mozgásmintákat alkalmaznak mindennapi tevékenységük során.Ezen kompenzációk megerősítik a szub-optimális mozgásmintákat, a gyenge biomechanikai jellemzőket- és jövőbeni magas sérülési kockázatot eredményeznek.

Segítségével felszínre került diszfunkciókat a leggyengébb láncszem elve alapján – korrekciós protokoll mentén – korrigálja, majd integrálja az edzésfolyamatba. A megszerzett információs segítségével meghatároz egy kiinduló mozgásszintet. A korrekció végén pedig újra, ismételt szűréssel kezdődik előröl a folyamat.

Nem célja a diagnózis meghatározása, és az izolált ízületi mozgások mérése. Az FMS 7 gyakorlatból áll, amelyeket 0-tól 3-ig terjedő skálán pontozva értékel. Ezen gyakorlatok a test mobilitását, funkcionális mintáit és motoros kontrollját állítják kihívás elé olyan pozíciókban, amelyben a fent említett diszfunkciók „felszínre kerülhetnek”.

Egy „szűrőhöz” hasonlítható, mely kívül tartja a kockázatot jelentő mozgásokat, ezért egy átfogóbb értékelés és megoldás érdekében lassítja a folyamatot. Az alacsonyabb rizikót jelentő mozgásokat viszont átengedi és integrálja az edzésfolyamatba.Ezen előnyökön felül pedig különböző tudományterületek közötti közös nyelvként is használható (edző, orvos, gyógytornász stb.).

Az FMS röviden egy híd a kockázat és a képesség között.

A szűrés nem tekinthető orvosi minőségű tesztrendszernek, valamint képességeket, kapacitást sem mér. Nem ad választ az eredmények miértjére. Ehelyett a problémás minták felfedésében segít.

Az FMS megbízhatóságát 14 kutatás vizsgálta 2010-2015 között, és „jó”-tól a „kiváló”-ig értékelték azt. Akkor találták megbízhatónak, ha a szakértő tanulta és nagy tapasztalattal (legalább 100 méréssel) rendelkezik.